Napjainkban a föld népességének a többsége városlakó, Magyarországon is hasonló a helyzet. Ezért nagyon fontos, hogy felhívjuk a városlakok figyelmét arra, hogy életben maradási esélyük a jövőben romlani fog, ha tovább erősödik a lokális klímaváltozás. Ha a jelenlegi folyamatok folytatódni fognak a XXI. században, akkor a világ városaiban, több tízmillió ember fog elpusztulni a nyarakat kísérő egyre kegyetlenebb nyári hőségek miatt. A városokat sújtó hőhullámokért csak kis mértékben lesz felelős a globális klímaváltozás miatti felmelegedés. A halálesetek többségéért a lokális klímaváltozást lehet majd hibáztatni. Bízzunk benne, hogy ez a tragikus jóslat soha sem fog bekövetkezni, a városok nem ölik meg lakóikat, de sajnos esély van rá ezért fontos, hogy ne csak a globális felmelegedés, hanem a lokális felmelegedés kiváltó okai ellen is hatékony intézkedéseket hozzunk.

A városok hőmérséklete az ember által mesterségesen megváltoztatott természeti környezet és a városokban koncentráltan jelentkező energia felhasználás miatt lényegesen magasabb, mint a környező vidéki területek hőmérséklete. A városokban kialakuló melegebb levegőjű területet városi hőszigetnek nevezik. A hősziget intenzitásának mértéke egy városon belül is eltérő lehet, kertvárosokban kisebb zsúfolt belvárosokban és ipari területeken nagyobb. A városi hőszigetek kialakulásának okai nyáron és télen eltérhetnek egymástól. A nyári hősziget kialakulását kiváltó okok közül párat bemutatok:

A városokban a kisebb párolgás miatt kisebb a hőelvonás: Ismert, hogy 1 kg víz elpárologtatása annyi hőt tud elvonni a környezetéből amely képes kb. 2 Celsius fokkal lehűteni 1000 köbméter levegőt. Hazánkban természetes körülmények között a párolgás miatti hőelvonás télen minimális ezzel szemben a minden egyes nyári hónapban négyzetméterenként akkora mennyiségű energiának megfelelő elvonást jelent amely, 7-8 liter benzin elégetésekor szabadul fel. A városokban a mesterséges talajborítás magas aránya miatt a csapadék jelentős részét csatornákba vezetjük el, ezért kevés víz párolog el a városi felszíneken. Budapest belterületén a tömeges esőelvezetés miatt a párolgás kb. negyede annyi hőt von el egységnyi területről mint a város környékén.

A városainkban ezért sivatagokhoz hasonló száraz levegő alakult ki. A városi felszínek albedója alacsonyabb, mint a környező területeké. A földfelszínre érkező rövidhullámú sugárzás, ezen belül az emberi szemmel látható és nem látható napsugárzás hatalmas energiát juttat a földfelszínre. A rövidhullámú sugárzás egy része azonban nem alakul át a felszínen hővé, hanem visszaverődik a légkör és a világűr felé. A felszín rövidhullámú sugárzásra vonatkozó visszaverő képességét nevezzük albedónak. Magyarországon minden egyes nyári hónapban az egy négyzetméternyi területű földfelszínre érkező napenergia kb. 18-21 liter benzin fűtőértékének, felel meg. A felszín felmelegedését alapvetően befolyásolja az, hogy ebből mennyi nyelődik el illetve, hogy mennyi verődik vissza. Városokban a sötét útburkolatok járdák a légszennyező anyagoktól sötétre festett háztetők és házfalak albedója kisebb, mint a természetes felszíneké, ezért a beérkező fény nagyobb része nyelődik el városokban, mint környékükön. A fényelnyelődést sűrűn beépített városrészekben tovább fokozza, hogy a házakról visszaverődő fény gyakran más házra tükröződik, ezért nem tud a légkör magasabb rétegei felé kijutni.

a cikket szponzorálta:

Pedro klíma

A HISENSE Air-Conditioners Ltd. Kína egyik legnagyobb és legfejlettebb légkondícionáló berendezés gyártója. Ezen termékek forgalmazásával és beüzemelésével foglalkozunk.

2030 Érd, Kadarka u.4

23/371-083, 30/433-2029, 30/429-6777

mailto:info@klima-telepites.hu

Honlap: http://www.klima-telepites.hu